Először is az időjárás

Fel kell hívni a figyelmet a szélsőséges időjárásra. Sokan jártak úgy, hogy az elültetett vetőmagokat gondosan elültették, kapálták, gondozták melyet egy szélsőségesebb időjárás elsöpört (viharos szél, jégeső, szárasság). De a madárkár és az erős UV sugárzás is okozhat károkat. Ezek kiküszöbölhetőek különböző házi praktikák alkalmazásával. 

A Pet palack széleskörüen alkalmazható, akár a kispalánták védésére vihar idején. A fagy kivédése érdekében érdemes tejfölös dobozokba ültetni a palántákat, melyet érdemes a házon belül keltetni, míg ki nem kerülnek a szabadba (alkalmas hely lehet az ablak).

Érdemes igénytelen fajtájú gyümölcsfák ültetése, melyek a ház elé vagy a kertbe is ültethetők, friss gyümölcsöt adva a lakóknak, melyből készülhetnek lekvárok, befőttek és akár pálinka is.

Érdemes lenne a háztáji gazdálkodásba újra bevonni a tájfajtákat (egy adott tájegységre jellemző fajta), mely alkalmas lenne génmegőrzés szempontjából (élő génbank rendszer alakulna ki Magyarországon), továbbá ezek a fajták a saját tájegységükben annyira ellenállóak, hogy szinte semmilyen különösebb gondozást nem igényelnek (locsolás, növényvédelem), nem utolsó sorban ízesebb lédúsabb zöldségek, gyümölcsök alakulnak ki. Itt meg kell említeni, hogy csak, azok vonhatóak be ebbe a rendszerbe akik vállalják az ezzel járó felelősséget és meghatározott előre megírt szabályok között termesztenek és folyamatosan elteszik a keletkezet magok egy részét és átadják a szervezetnek, további szétosztásra vagy egyéb génmegőrzési feladat céljából. Ez a rendszer később még jól jöhet az ország szempontjából, mivel a nagy vetőmaggyártó cégek (pl. syngenta) milliókat fizetnek egyes régi tájfajtákért, hogy a nemesített fajtákat felfrissítsék génszerkezetekig vagy tovább fejlesszék a régebbi fajtáikat. 

Növényvédelem is nagyon fontos, ime néhány praktika!

A növényvédelem során lehetne alkalmazni egy két olyan növénytársítást, amely bizonyos rovarfajokat távol tarthat (egyes gyógynövények vannak ilyen hatással és a sorok közé telepíthetőek). Továbbá a szőlősben, gyümölcsösben lehetne alkalmazni házilag összeszerelhető rovarcsapdákat.

De különböző növénytársítások alkalmazása is hasznos lehet. A termeszteni kívánt növényeink közé különböző gyógy- vagy dísznövényeket ültethetünk, melyeknek rovarűző hatásuk van. Ilyenek lehetnek macskamenta, levendula, körömvirág, szegfű, muskátli, dohányvirág stb. ezek elsősorban légy és szúnyogriasztóak, de a bársonyvirág (közismertebb nevén büdöske) a veteményes közé ültetve féregűző hatású!   

A tápanyaggazdálkodást se felejtsük el!

Növények megfelelő tápanyag ellátottságát meg lehet oldani a különböző növényi tápanyagok visszaforgatásával (konyhai zöldhulladék, egyéb zöldhulladék komposztálásával) és az állattartás során keletkező különböző trágyák hasznosításával (csirke, disznótrágya stb.). Ma sajnos Magyarországon a termőtalajok és ez alól a konyhakertek sem kivételek, talajállapota eléggé leromlottnak számítanak. Ezért is lenne fontos a talajélet visszaállítása, a talajaink biodiverzitásának megőrzése. Ezt a problémát nagyon jól tudja orvosolni az AlgilBio, mely magas mikroorganizmus tartalmával és széleskörű alkalmazhatóságával segít talajaink és termesztett növényeink számára a természetes, eredeti állapotok, az ökológiai egyensúly megtalálására akár saját kertünkben vagy gazdaságunkban. Így kialakíthatunk egyfajta temészetközeli állapotot, fenntartható egyensúlyt talajaink, termesztett növényeink és mi magunk között. 

Gyűjtsünk gyógynövényeket!

Mely gyógynövényeket érdemes szedni és gyűjteni? A különböző bogyós, gyógynövénynek is számító sokfele megnövő csipkebogyó és kökény gyűjtése is érdemes. Ezeknek a bogyójából lekvár, pálinka készülhet, melyek magas C-vitamin tartalommal rendelkeznek (immunerősítő hatású). Továbbá ezeket a bogyókat több helyen is felvásárolják (mellékjövedelem szerzési lehetőség).

Tartsunk állatokat

Nemcsak szép, de hasznos is lehet különböző baromfifélék tartása, mert tojást és húst adhatnak számunkra. De érdemes különböző nagyobb termetű állat tartása is, mint a kecske és juh, de ezeknél az állatoknál fontos, hogy tudjunk legelőt biztosítani nekik (egy egy állatnak elég kisebb terület is ahova kiköthetjük legelni). De a legnagyobb problémát az állatok takarmányozása szokta jelenteni. Ebben is lehetünk teljesen vagy akár részben önellátóak. Ha nincs vetőmagunk az sem jelent gondot, mert aratás után a tarlón maradt kukorica és kalászszemeket is összeszedhetjük, melyet elültethetünk vagy rögtön oda is adhatunk állataink számára. De mi magunk is vethetünk takarmánymagokat és elkülöníthetünk erre a célra egy parcellát a kertünkben. Az sem mindegy, hogy milyenfajta állatot választunk. Mindig a tartási célnak megfelelően (tej, húshasznú, tojás stb.) válasszunk állatfajtát, továbbá törekedjünk őshonos magyarfajtákat tartani génmegőrzési szempontból.  

A kihasználatlan helyekre telepíthetünk energiafákat vagy korona akácot. Ezek gyorsan növő fajták, telepíthetőek akár a tyúkudvar mellé vagy akár a közepébe is (árnyékos búvóhely a tyúkok számára), de akár ültethető a házhátához, elejéhez, árokpartra. Bizonyos időközönként le lehet vágni a gallyakat, melyek később újra nőnek. A levágott fa (mely igazából gallyszerű) tüzelőnek (vékonyabb ágak gyújtós, kötegelve tüzelőként). Emellett a lemetszett faágak alkalmasak a baromfiudvar bekerítésre, vagy akár rendes kerítésnek is. De ugyanez a módszer alkalmazható a gyümölcsfák metszésénél és a szőlő venyigénél.